ez az egész utazás izé egészen elképesztően bontakozott ki
azzal kezdődött, hogy év elején még azt gondoltam, hogy nem akarok menni a konferenciára Münchenbe, és mire rájöttem, hogy de, addigra minden jegy elkelt. mindegy, feliratkoztam a várólistára, azzal a felkiáltással, hogy max összejön
aztán beiratkoztam egy három napos tanfolyamra, amit szintén Münchenben tartanak, közvetlenül a konferencia után, de az odautazással nem igazán volt kedvem foglalkozni, úgyhogy ezt a kérdést akkor nyitva hagytam
aztán rájöttem, hogy milyen jó lenne elmenni Salzburgba is, ha már arra járok és gondoltam, bejelentkezem az iskolába, ami egy nappal a müncheni után kezdődik, gondoltam is, milyen tökéletes szervezés, de persze bukta, mert már rég elkelt minden jegy, de azért ennek a várólistájára is felvésettem magam, hátha
többé nem is gondoltam az egészre, fordítottam, aspektológiáztam, fogorvoshoz jártam, böjtöltem, farmoztam, stb.
aztán kaptam egy értesítést, hogy mégis mehetek Münchenbe, mert kibővítették a keretet – hű király, nagyon boldog voltam
aztán kaptam egy újabb értesítést, hogy Salzburgba is mehetek, mert ott is kibővítették a keretet – és én még boldogabb voltam
és most itt vagyok és miután ilyen szépen megteremtettem magamnak ezt a másfél hetes – elég sűrű – elfoglaltságot, mindent megszerveztem, most meg kell teremtenem az odajutást
a visszaúttal majd foglalkozom akkor, ha eljön az ideje
.
