PRANTÉ

fura dolgokat találok ki…

például azt találtam ki, hogy veszek 7,5 liter házi tehéntejet és mindenféle házi tejterméket csinálok belőle - hogy ez miért fura? hát csak azért, mert ha valamit, ami kapható gyári kivitelben, elkészítek itthon, akkor a gyerekeim zsigerből elutasítják (lásd pl. házi kecsap, majonéz) Blanki már a házi tejföl és tejszín gondolatától is megijedt. hacsak nem tudom valahogy beleeszkábálni a kiürült dobozokba a saját gyártásút. Igaz, volt ellenpélda is, mert a kenyeret szeretik és Maci kakaós csigája is teljes siker. majd meglátjuk.

meg azt is kitaláltam, hogy milyen jó lenne újra rendes ételeket főzni és mivel a gyerekeim nem csak hogy nem igényelnek, hanem határozottan vissza is utasítanak mindent, ami a tejfölös tésztán túl van. nyilván túlzok, de tény, hogy ez a helyzet most már az agyamra megy, annyira unom azt a 10-15 féle kaját, amit meg is esznek.

meg még azt is kitaláltam, hogy nem fogok ezen az egész költözés dolgon agonizálni, mert még mindig tökéletesen jól érezem itt magam és a gyerekek is, úgyhogy amíg nem jön valaki, aki azt mondja, hogy “itt egy zsák pénz és tünés, itt én akarok lakni”, addig mi lakunk itt és ennek megfelelően tesszük a dolgunkat. és akkor Blanki a sülysápi oviba fog járni, úgyhogy ha maradunk, akkor az lesz, ha meg nem maradunk, akkor lesz, ami lesz (az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt a sülysápi ovi dolgot a védőnéni hozta majd ajánlotta fel, majd ő is íratta be a lányt, aki 10 percenként változtatja a hozzáállását és hol nagyon akar oviba menni, hol pedig kijelenti, hogy ő aztán soha, de ilyet én már láttam, úgyhogy cseppet sem vagyok meglepve)

aztán az is van, hogy jelentkeztem egy… izére… táncra… szóval erre. Gabrielle Roth találta ki, van róla pl ez a videó. ez meg úgy volt, hogy van egy kolléganőm, aki már egy ideje jár ilyen workshopokra és minap láttam a facebookon, hogy jelentkezett és amikor megnéztem, úgy éreztem, ezt én is ki akarom próbálni. gyorsan jelentkeztem is és alig várom. azóta néhányszor azért elbizonytalanodtam, mert bennem is ott vannak azok a régi sztereotípiák, arról, hogy a táncosok karcsú humanoidok, akik tudnak valamit, amiről a többi nem-táncosnak fogalma sincs. közben tudom, hogy egyrészt, szarok a sztereotípiákra, másrészt, azt csinálok, amit akarok, szóval kihozom ebből a legtöbbet, ami nekem van benne odakészítve.

és úgy döntöttem, hogy egy szép napon elmegyek jobb agyféltekés rajz meg festés tanfolyamra is, mert már olyan régóta birizgál, de eddig valamiért nem…