megint az illatokról

mert imádom az akác illatát. a bodzáét is, de ez utóbbit csak és kizárólag a szabadban tudom értékelni. Blanki behozott hétfőn egy csokorral a házba, én meg három napig keresgéltem, hogy hová pisilhetett a macska, mire rájöttem, hogy a bodzát érzem. amint az orromhoz emelem a virágokat, már nem érzem a macskapisit, de ha csak úgy elmegyek mellette, mindig az ugrik be. úgyhogy nincs több bodza a házban. kinn viszont annál inkább és ez így van jól.

a “bűz” semlegesítésére azt találtam ki, hogy muskotályzsályát csepegtettem az illatmécsesbe. aki szült már otthon az el tudja képzelni, milyen itthon a hangulat. a muskotályzsálya Miksi születése óta a csendes türelem, az anyaság és a szülés illata. bár most nem gyerek születik, azért a hangulatomhoz jól illik ez az illat. nagyon is.

Nincs Trackback

URL: http://prante.hu/blog/2010/05/megint-az-illatokrol/trackback/

2 hozzászólás

  1. macsek

    Nekem is egy csomó élethelyzethez tartozik illat, vagy dallam. Hihetetlen hová és hogyan tudnak eljuttatni egyetlen pillanat alatt.

    a muskotályzsálya illóolaj, vagy saját szedés?

    Posted 2010 május 26. szerda at 18:37 | Permalink | Válasz
  2. ès ez így szép, ez így jó…

    Posted 2010 május 26. szerda at 23:48 | Permalink | Válasz

Szólj hozzá!

Az email címed soha senkivel nem osztom meg. A kötelező mezőket * jelöli.

*
*