Szeretnék írni Egyiptomról. Szeretnék írni arról, amit éreztem, amit láttam, ami történt és amit csináltam. Szeretnék leírni mindent, de nem tudom, hogy kezdjek hozzá. Már tavaly is kellett¹ naplót vezetnem utazáskor ezért most is minden nap – sokszor naponta többször is – írtam az útinaplóba. A látnivalókról kevésbé, ezekről inkább fényképek készültek, sokkal inkább a gondolataimról, az érzéseimről. Ezeket a naplóbejegyzéseket egyszercsak bemásolom majd ide, most inkább valamiféle összegzést szeretnék írni. Remélem sikerül.
Ez az utazást tökéletesen teljes volt. Az elején úgy éreztem, hogy valami kimarad, ha egy nagy szállodalánc egyik pöpec szállodájában fogunk lakni. Féltem, hogy pont azt nem fogom tapasztalni, ami miatt általában utazom: az érzést, hogy milyen ott lenni, jelen lenni, együtt lenni azokkal, akiknek az a hely az otthonuk. Szerettem volna közelről látni, hallani, szagolni és érezni Kairót.
Aztán, amikor elmentünk az Egyiptomi Múzeumba és az oda-vissza út alatt nézelődhettem egy kicsit a busz ablakából, hát, elbizonytalanodtam. Mert Kairó hatalmas és az egyes érdekes kerületek, látnivalók nagy távolságokra vannak egymástól. És valahogy elmúlt a vágy, hogy csak úgy sétálgassak, ahogy általában szoktam. Úgyhogy szép lassan megnyugodtam, hogy minden úgy van jól, ahogy van és hogy akik megszervezték ezt az utazást, tudták mit csinálnak. És lássuk be, ez kellemes, megnyugtató érzés.
Folyt. köv., most kimegyek kicsit a kertbe, folytatom a tavaszi nagytakarítást.
¹ kénytelen voltam, mert az íráskényszeremmel nem lehetett bírni
“aztán majd írok, ha megunom a tavaszt :)”
Ilyen hamar meguntad a tavaszt? :D
Persze bátorság és rugalmasság kérdése is, de talán nem minden hely alkalmas arra, hogy – egy bizonyos szocializáltságban felnőve – megpróbáljuk “közelről látni, hallani, szagolni és érezni”. Legalábbis, hogy jól érezzük magunkat közben.
Kepes András filmje jut eszembe, az aprócska termetű wayana indiánról, Európában…
Nem én untam meg, hanem Miksi :)
És: hát igen, az az igazság, hogy a törökországi tapasztalatokból indultam ki, de Egyiptom azért nagyon más.
Szia! Kis meglepetés nálam:)