Hozzászólás: Basterds

Szerző: Merci

Merci — Fri, 12 Feb 2010 12:43:32 +0000

ugyanmár, egészen fölösleges bocsánatot kérned, nem vagyunk egyformák és ez az egész izlés dolga – amúgy meg kezdenek megszépülni az emlékeim: ha ránézek erre a képre (vagy bármelyik másikra a filmből) egész kellemes érzéseim vannak :)

Szerző: KAnya

KAnya — Fri, 12 Feb 2010 12:13:07 +0000

Jaj, de sajnálom. Pedig hogy biztattalak. Bocsánat, megértelek, én akkor is imádom. Már ez a kép, amit idetettél jókedvre derít. És tudod, még mi az érdekes? Nekem az eddigi T.-filmek NAGYON nem jöttek be. Ez talán a témája miatt, meg az újszerűsége miatt, meg a szuper színészi munka miatt viszont nagyon. Igaz, én nem szinkronnal láttam, de mondjuk látvány ugyanaz volt. Szóval, bocs és köszi, hogy megpróbáltad!

Szerző: Merci

Merci — Wed, 10 Feb 2010 13:52:53 +0000

Kati, az eszemmel értem én, hogy miért tetszik neked meg annak a többi rengeteg embernek. És tudom, hogy mi benne az érdekes, csak éppen nem érzem azt a valamit, ami miatt tetszeni szoktak egyes filmek, nem fogott meg, ez minden.
Hát igen, egyből sejtettem én, hogy a szinkronizált változat hiba volt, de így alakult. Ezt azért pótolom.
A skalpolós snittekkel sehogy se tudok kiegyezni. Nem megy. De Gondolom a kor meg a bölcsesség amúgy sem ehhez kéne :)

Szerző: Edina

Edina — Tue, 09 Feb 2010 10:13:01 +0000

Szerintem Mercinél nem a bölcsesség hiányzott (hiányzik), hanem egyszerűen a filmre való ráhangolódás.
Amúgy tényleg nagyon jó az osztrák színész! :)

Szerző: IgazKati

IgazKati — Tue, 09 Feb 2010 09:24:43 +0000

Merci,
csúnyán ellent kell mondanom: szerintem ez az év legjobb filmje.
A harmadrangú osztrák tv-színész lemossa a vászonról Brad Pitt-et – zseniális a pasi. Nem szoktam többször megnézni filmet, de ezt már 3szor láttam, és mindig új sziporkát fedezek fel benne. Zseniális, hogy fittyet hány a történelemre, minden “szabályra”, és a Tarantino-nál megszokott “öncélú” kegyetlenkedést – hát furcsa ezt mondani – kifejezetten viccesnek tartom. Hogy kifutás nélküli lenne a történet?? ezt nem is értem…Csak attól tartok, hogy akad olyan ebből akarná a második világháborút megérteni… talán nem akad… de ma már ebben sem vagyok biztos.
Azt sem értem: te valami szinkronizált változatot láttál? Az bűn, ha ezt szinkronizálták, mert az is remek, hogy mindenki végre a saját nyelvén beszél.
Majd próbáld meg néhány év múlva újra (öregebben és bölcsebben :-)), hátha mást látsz benne !
csók,
IK

Szerző: Merci

Merci — Fri, 05 Feb 2010 09:22:49 +0000

valahogy így, igen

Szerző: Tűzőgép

Tűzőgép — Fri, 05 Feb 2010 09:17:49 +0000

A brigantik nekem mint film nem jött be, az erőszak annyira nem zavart, inkább a kifutás nélküli történet. Sztem nem jó film, az a baj. Olyan üres és nem is szórakoztató, inkább vontatottnak éreztem. Nem tetszik, és ezen az sem változtat, ha közben nagyon erősen gondolok arra, hogy hát azért mégiscsak a nagy Tarantino írta meg rendezte.

Szerző: Merci

Merci — Fri, 05 Feb 2010 07:44:11 +0000

Edina, igen, így van, de röhögni nem sikerült. Nem úgy, mint a Ponyvaregényen, amin még többedszerre is tudok, minden gyilok ellenére, de így vagyok a Blöffel és a Ravasz, az Agy stb.-vel is. Azokban is zavar az erőszak, de a körítés kiegyensúlyozza a dolgot. Ez itt is megtörtént, de a körítés nem tűnt viccesnek, csak unalmasnak. Ha megnézem eredeti nyelven, majd korábbi időpontot választok, mert lehet, hogy csak a fáradtságtól nem voltam a humoromnál tegnap éjjel.

Szerző: zsizsa

zsizsa — Thu, 04 Feb 2010 22:17:41 +0000

Nekem Tarantino mindig kicsit sok(k) volt ilyen szempontból. A férjem szereti, de én inkább nem nézem a filmjeit.
Merci, gyorsan nézz vagy olvass valami mást, hátha elűzi a nem fincsi érzést!

Szerző: Edina

Edina — Thu, 04 Feb 2010 21:52:34 +0000

Én sem szeretem az erőszakot, idegesít és/vagy undorodom a megjelenítésétől, el is fordultam rendszeresen a képernyőtől, amikor ezt néztük,
a végén viszont már röhögtem az egészen (és akkor már tetszett is, áthangolódtam a marhaságra?, Tarantino megint csinált (sic!) egy olyan filmet, amivel magasról le se **** az összes komponálási szabályt, a történelmet, az egész filmművészetet… Az ilyen filmeket hívom én “öncélű művészetnek”…