Már régóta nagy a szerelem, bár kicsit hagytam kihűlni az utóbbi években, aztán amikor tavasszal Amsterdamban úrja találkoztunk, megint fellángolt. Aztán nemrég egy nemzeti parkban újra megláttam, sőt két órát együtt is töltöttünk, és most már úgy érzem, számomra nincs menekvés.
Korábban a sportosabb típusokat szerettem, de valahogy úgy érzem, nem akarok már annyira felpörögni, jobb lenne nekem egy olyan kényelmesebb, urasabb (hehe) karakter.
Én amúgy mindigis szeretem a szép és jó kerékpárokat. Most egy GT Arrowheadem van, bár gyakorlatilag soha nem használom. Régen, mielőtt jöttek a gyerekek, sokat jártunk túrázni a hegyekbe és én imádtam. De erre a gyerekülést nem nagyon lehet felszerelni a váz formája és vastagsága miatt. Ráadásul minden alkalommal (3x), amikor elővettem, defektet kaptam, ami rombadöntötte kerékpározós terveimet. Most viszont azon agyalok, hogy mehetnénk bringával az oviba, legalábbis amíg nincs autóm. Íme ő, a GT:
Kerékpár ügyben két befutóm van.
Ez a kedvencem: Gepida Amsterdam, Nexus 3 váltóval. Olyan, mint egy gazella, nem? karcsú és kecses :)
A másik, kicsit strammabb, de azért szerintem ez is nagyon szép: Schwinn Metro
Holnap van a születésnapom, gondoltam segítek :) (ezcsakvicc)
De mivel két gyerekülést nem lehet csak úgy rápattintani ezekre, meg talán nem is akarnám, arra gondoltam, hogy szerzek egy ilyen utánfutó izét:
Még meg kell néznem közelebbről és bele kell próbálnom a kölyköket, de szerintem működhet.
Vagy ha nem, akkor legyen autóm.
Vagy lakjunk közelebb.
Vagy marad a volán, ami azért jó, mert fél év alatt kifizetem a bringa árát nekik utánfutóstúl, mindenestűl…
Nincs Trackback
17 hozzászólás
Jujj, mikor Heidelbergben jártam, ott mindenki bicajozott, és ilyen gyerek utánfutót is sokszor láttam, szerintem prímán működik! Gyönyörű táj, friss levegő, mozgás… mindez egyszerre.
Szépek! Van, ahol beszámítják a régi bicajodat. Mondjuk én csak egy III. kerületi (Csillaghegyi) helyet tudok, de biztos van felétek is.
nekem is eszembe jutott, hogy a régit elpasszolom, végülis, ha nem számítják be az se baj, ha valakinek el tudom adni
van egy használaton kívüli 2 személyes utánfutónk :)
esetleg valamikor tényleg összehozhatnánk már azt az összefutást :) :)
minden jel arra mutat :)
és szerinted kényelmesen elférhet benne egy ötéves és egy kétéves?
Nagyon boldog születésnapot! És hajrá, mert bicizni jóó!
A lovacskákat kifelejtetted a felsorolásból ;O)
ja igen, milyen romantikus: minden reggel hajnalban kelnénk és szép kényelmesen beporoszkálnánk az ovodába :)
(“tökötök van, nem lovatok”)
tényleg romantikus,csak kihagytad azt, hogy mennyit kell megtenni és milyen úton a bicóval…. mert valljuk be, ma bicóra ülni közúton és közben a gyerekeket utánfutón cipelni, hát nem egy életbiztosítás…
Az, hogy mennyi ideig tart, engem is érdekel, és azt csak akkor tudom meg, ha kipróbálom . ha úgy alakul.
A közúttól nem félek, az életbiztosításban meg nem hiszek. Mindig úgy éreztem, hogy ha ezek a félelmek befolyásolnak, akkor nyugodtan eláshatom magam, mert képtelenség mindentől félni és azért nem csinálni semmit, mert jaj mi lesz. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legbiztonságosabb autó sem véd meg, a volánbusz se egy leányálom, akkor miért ne bringázzak, ha az jó ötletnek tűnik. Persze lehet, hogy nem az, de mint írtam, az csak akkor derül ki, ha kipróbálom. Szerintem.
Szia! Mi mindhármukat (akkor voltak két évesek az ikrek, a nagyobbik pedig három) ültettük be egy ilyen utánfutóba. Imádták, még el is aludtak benne hazafelé. Kár, h ide nem tudok fényképet csatolni. Sztem elég jól be lehet őket kötni és a váza is véd. Amúgy nekem egyelőre konkrétan nincs is más választásom, ha biciklivel szeretnénk valahová menni, mivel általában csak ketten vagyunk három kicsire és azt sem tartom biztonságosabbnak, ha a gyerek a hátam mögött ül vagy netán egyedül biciklizik.
Isten éltessen!
Az az igazság, hogy egyre inkább eltespedünk. Ezt látom magunkon is. El is határoztam, hogy én is a tettek mezejére lépek. Megtanítom Lucát kétkeréken bringázni, aztán már lehet nagyobb távokat menni.
Tetszenek a bringák! Biztos kényelmesek, nekem Gepidám van, de sportos, száguldozós fajta. Egyszer majd én is lecserélem…lesz még nekem is szülinapom!
Csillag, köszi, ezek szerint kényelmes lesz nekik.
Bogaram, bizony-bizony :)
boldog születésnapot!
nekem terepbringám van, de anyira nehézkes vele a városban közlekedni.. szóval az én vágyaim között is ilyesmi bringa szerepel :) – mint az első, amit feltettél.
Igen, a városban is nehezebb meg országúton is. És hiába szerettem hegyre járni, meg úttalan utakon tekerni, ez most már nem szempont, úgyhogy váltani kell :)
hello,
mennyire terep briga az a bringa?
es mit szeretnel csinalni a regi bicoddal? esetleg engem (unokahugomat) erdekelne egy masik bico, beszeljuk meg off-line?
koszi, Judit
Hellló :)
A bringám nagyon terep, alu váz, recés gumik, teleszkópos első villa, ilyenek. Mindjárt lefényképezem és írok is arról, hogy hogy alakulnak ezek a dolgok mostanság. De annyi biztos, hogy amíg itt lakunk a tanyán, addig nem válok meg tőle, mert itt nem sokra megyek egy városi szépséggel.