“A félelmed akkor válik valóra, ha felkészültél rá, hogy szembe nézz vele.
De ne félj. A félelem legtöbbször nem azt a ruhát ölti magára, amit varrtál neki…
És ne feledd. Ez egyfajta lehetõség Neked…”
.
Ezt a pár sort Hiutu küldte “A mai napra” címszóval. Havonta több ilyen is érkezik: néha igazán ütős és nagyon betalál, mint ez is, máskor épp csak elolvasom és már lépek is tovább.
Szóval félelem: Én félek félni. És kívánni is csak módjával merek. A lehetőségtől is félek, de közben kívánom is… Félek attól, hogy a következményeket nehéz lesz elviselni, de nem tudok visszafordulni. Nem akarok másfelé menni. Ez az egész lehet könnyű is, de nem vagyok biztos benne, hogy tudom úgy csinálni.