rézfazék
Írtam már arról, hogy milyen furcsa állapotba kerültem a főzést illetően. A helyzet azóta sem változott sokat. Egészen a közelmúltig. Az utóbbi időben többször is sikerült kitörnöm a sajtos tészta-krumplipüré-rizseshús féle bermuda háromszögből: például összeraktam egy tiramisut (tudom, hogy nem főzés, mégis több aktivitást igényel, mint egy alma meghámozása). És a gyerekek imádták! Szombaton megvásároltam a hozzávalókat ma pedig előkaptam a rézfazekat – azért azt, mert újra le akartam fotózni – és főztem töltöttpaprikát. És a gyerekek imádják!
A rézfazekat fotózni hálás téma, bár lehet, hogy csak azért mert annyira szeretem. Fotóztam őket korábban is, ezt, amiben most is főztem és egy másikat is. Mindkét képet szeretem, de ezek még viszonylag kis méretben készültek és most az volt a cél, hogy készüljön egy olyan kép, amit egész nagyra ki lehet nagyítani, hogy az étkező falára kerüljön. Még nem tudom, hogy ez-e az igazi, nézegetnem kell pár napig.
hozzászólás (2)