mit lehet csinálni…?
És vajon én mit csinálnék (-tam volna), ha a páromról kiderülne (-t volna), hogy gyógyíthatatlan betegsége van? Mit csináltam volna, ha lehetőséget kapok vele lenni az utolsó napjaiban, óráiban, perceiben?
Amikor még élt, akkor még nem tudtam erre a választ. Most már tudom. De hiába sírok, ennek már annyi…
Meghallgatnám, amit el szeretne mondani: a félelmeiről, a kétségeiről, a szomorúságáról, bármiről. Mindenről. Elfogadnám, szeretném, úgy ahogy van, mert úgy tökéletes, ahogy van… Nem akarnám többé megváltoztatni és nem álmodoznék arról, milyen jó volna, ha ő akarna megváltozni… csak úgy, magától… Ha meg akarna gyógyulni, segítenék neki, ha úgy érezné, nem akar harcolni az életért, akkor segítenék neki abban, hogy az átmenete olyan legyen, amilyet szeretne…
Nehéz dolgok ezek…
hozzászólás (4)