azt mondja: álmodtam

- azt álmodtam, hogy Floreszék meghaltak és jött a rendőr és te sírtál

- és még mit álmodtál?

- meg azt is álmodtam, hogy vendégek jönnek és megünnepeljük a szülinapi tortámat

- milyen torta volt az?

- epres és olyan fehéres krémes (gyk: tejszínhabos)

Blanki amúgy is nagyon “drámai”, imádja a drámai helyzeteket, a játékai mindig nagyon érzelmileg túlfűtöttek (születés, harc, halál). Mint egy romantikus hősnő, még akkor is, amikor lovast vagy oroszlánost játszik (bár ez utóbbit csak Floresszel játszotta, azóta nem). Mivel szerettem volna haladni a gardrob átköltöztetésével, felajánlottam, hogy válasszon egy mesét. Ezt mondta:

- azt a labdásat szeretném, amiben a szép lány van, az a büszkeség és … az a valami…

- balítélet?

A labdát nem értem és azt sem tudom honnan tudta a címét, de tény, hogy most ott ül, nézi és táncol, amikor táncolnak. Időnként ilyeneket mond:

- kell a piros ruhám, amiben lehet táncolni

és táncol. Meg felmász a létrára és onnan ugrál le

2008-11-26-0562008-11-25-02122008-11-26-043a2008-11-26-055

Nincs Trackback

URL: http://prante.hu/blog/2008/11/azt-mondja-almodtam/trackback/

16 hozzászólás

  1. Egy angyal ez a kiscsaj! Örülök a képeidnek, sugároznak, ragyognak…

    Posted 2008 november 26. szerda at 21:13 | Permalink | Válasz
  2. úgy tűnik, a fotózással nem lett az, mint a főzéssel :)

    Posted 2008 november 26. szerda at 21:25 | Permalink | Válasz
  3. amiért nagyon hálás vagyok.

    Posted 2008 november 26. szerda at 21:38 | Permalink | Válasz
  4. hidd el a főzés is vissza fog térni :) kicsit cselleng erre arra.
    nagyon jó ez a piros ruha!

    Posted 2008 november 26. szerda at 21:54 | Permalink | Válasz
  5. luca

    fantasztikusan szépek a képeid…:)

    Posted 2008 november 26. szerda at 22:08 | Permalink | Válasz
  6. milyen furcsa, hogy csak mosolyogni lehet…

    Posted 2008 november 26. szerda at 22:36 | Permalink | Válasz
  7. igen, tudom. így könnyű… azaz könnyebb

    Posted 2008 november 26. szerda at 22:38 | Permalink | Válasz
  8. visszajöttem, hogy bocsánatot kérjek, hogy illetlent mondtam.
    nincs nap, hogy ne gondolnék rád!

    Posted 2008 november 26. szerda at 22:55 | Permalink | Válasz
  9. Tunderi lanyzo lehet Blanki ;) Ahogy porog-forog,….

    Posted 2008 november 26. szerda at 22:56 | Permalink | Válasz
  10. Daniella, ugyanmár! Illetlent? Kit érdekel az illem? Igazán elszomorítana, ha kiderülne, hogy lelkiismeret-furdalásod van azért, mert mosolyogsz egy ártatlan gyerek bolondozásain…
    Kérlek…

    Posted 2008 november 26. szerda at 23:00 | Permalink | Válasz
  11. :-)

    Posted 2008 november 26. szerda at 23:02 | Permalink | Válasz
  12. na csak azér’ :)

    Posted 2008 november 26. szerda at 23:04 | Permalink | Válasz
  13. Móni

    Szia, nem tudod hogy ismerited-e Pernilla Stalfelt gyerekkönyveit /Szeretlek könyv,Kaki könyv, Ne bánts könyv, Halál könyv/ , a Vivandra könyvesbolt oldalán bele lehet olvasni, szerintem tetszene nektek. Büszkeség és balítélet? nem semmi lányod van:-)

    Posted 2008 november 26. szerda at 23:20 | Permalink | Válasz
  14. Nem ismerem, de holnap megnézem, köszi!
    Na, most mentem el :)

    Posted 2008 november 26. szerda at 23:22 | Permalink | Válasz
  15. igazkati

    Merci,
    az öreglányok most mondták ezt a rettenetet. meg vagyok rendülve. nem tudok okos lenni, meg segíteni se…csak olvasom a blogodat és bőgök. sokszor ölellek csókollak. Maradok olvasód :-)) igazkati

    Posted 2008 november 27. csütörtök at 13:03 | Permalink | Válasz
  16. Szia. Csak azzal tudlak bíztatni, hogy ha én megnyugvás találtam az írásban, akkor talán neked is segít. Köszönöm, hogy gondolsz ránk, és drukkolok, hogy minél előbb inkább elmosolyodj, amikor eszedbe jutunk.
    Maradj, amíg jólesik :)

    Posted 2008 november 27. csütörtök at 13:17 | Permalink | Válasz

Szólj hozzá!

Az email címed soha senkivel nem osztom meg. A kötelező mezőket * jelöli.

*
*