pranté fotók, stb.

- azt álmodtam, hogy Floreszék meghaltak és jött a rendőr és te sírtál

- és még mit álmodtál?

- meg azt is álmodtam, hogy vendégek jönnek és megünnepeljük a szülinapi tortámat

- milyen torta volt az?

- epres és olyan fehéres krémes (gyk: tejszínhabos)

…

Blanki amúgy is nagyon “drámai”, imádja a drámai helyzeteket, a játékai mindig nagyon érzelmileg túlfűtöttek (születés, harc, halál). Mint egy romantikus hősnő, még akkor is, amikor lovast vagy oroszlánost játszik (bár ez utóbbit csak Floresszel játszotta, azóta nem). Mivel szerettem volna haladni a gardrob átköltöztetésével, felajánlottam, hogy válasszon egy mesét. Ezt mondta:

- azt a labdásat szeretném, amiben a szép lány van, az a büszkeség és … az a valami…

- balítélet?

A labdát nem értem és azt sem tudom honnan tudta a címét, de tény, hogy most ott ül, nézi és táncol, amikor táncolnak. Időnként ilyeneket mond:

- kell a piros ruhám, amiben lehet táncolni

és táncol. Meg felmász a létrára és onnan ugrál le

Egy angyal ez a kiscsaj! Örülök a képeidnek, sugároznak, ragyognak…

úgy tűnik, a fotózással nem lett az, mint a főzéssel :)

amiért nagyon hálás vagyok.

hidd el a főzés is vissza fog térni :) kicsit cselleng erre arra.
nagyon jó ez a piros ruha!

fantasztikusan szépek a képeid…:)

milyen furcsa, hogy csak mosolyogni lehet…

igen, tudom. így könnyű… azaz könnyebb

visszajöttem, hogy bocsánatot kérjek, hogy illetlent mondtam.
nincs nap, hogy ne gondolnék rád!

Tunderi lanyzo lehet Blanki ;) Ahogy porog-forog,….

Daniella, ugyanmár! Illetlent? Kit érdekel az illem? Igazán elszomorítana, ha kiderülne, hogy lelkiismeret-furdalásod van azért, mert mosolyogsz egy ártatlan gyerek bolondozásain…
Kérlek…

:-)

na csak azér’ :)

Szia, nem tudod hogy ismerited-e Pernilla Stalfelt gyerekkönyveit /Szeretlek könyv,Kaki könyv, Ne bánts könyv, Halál könyv/ , a Vivandra könyvesbolt oldalán bele lehet olvasni, szerintem tetszene nektek. Büszkeség és balítélet? nem semmi lányod van:-)

Nem ismerem, de holnap megnézem, köszi!
Na, most mentem el :)

Merci,
az öreglányok most mondták ezt a rettenetet. meg vagyok rendülve. nem tudok okos lenni, meg segíteni se…csak olvasom a blogodat és bőgök. sokszor ölellek csókollak. Maradok olvasód :-)) igazkati

Szia. Csak azzal tudlak bíztatni, hogy ha én megnyugvás találtam az írásban, akkor talán neked is segít. Köszönöm, hogy gondolsz ránk, és drukkolok, hogy minél előbb inkább elmosolyodj, amikor eszedbe jutunk.
Maradj, amíg jólesik :)