2. nap – Aurangabad

Aurangabad a helyiek szerint nem egy nagy város, mivel csak alig több mint egy millió lakosa van. Nem sokat láttunk belőle és még ennyi se lett volna, ha nem tévedünk el a helyi nevezetességet (Bibi Ka Maqbara, a bébi tadzs) keresve. Kétszer futottunk neki, egyszer se találtuk meg.

Aurangabad ránézésre semmi különös… hiába gondolkodom, próbálok felidézni valami említésre méltót, de nem megy. Mi is csak azért kerültünk oda, mert nem messze két világörökség is van, barlangok, minden napra egy.

2013_02_09_9999_21bk

Ez az első kép nagyon-nagyon idealizált képet fest. (Ez azért van, mert homályos lett, viszont nagyon tetszett, úgyhogy játszottam vele egy kicsit. Most viszont hazudik. Így jártam.) Az vígasztal, hogy az alábbi kép viszont teljesen rendben van. Úgy kerültünk ebbe az ipari negyedbe, hogy – mint írtam – eltévedtünk, alighanem pont ellenkező irányba indultunk, mint kellett volna és a belváros helyett a külvárosban kötöttünk ki. Ahogy sétálgattunk az út szélén, egyre fogytak a lakóházak és az emberek. Hiába volt térképünk, senki nem tudta megmutatni rajta, hogy hol vagyunk, vagy hogy merre van a haza vagy a bébi taj. Nem volt vicces visszafordulni és visszamenni ugyanazon az útvonalon, mégis röhögtünk.

2013_02_09_9999_28k

Ezeket az autóriksából lőttem, Ajantába menet. Lépten-nyomon ilyen utcai kajaárusokba lehet botlani, mivel nagyon sok ember eszik (él) az utcán. Ilyeneket, mint ami ezen a két képen van, pont nem próbáltunk, pedig nagyon szépek.

2013_02_10_9999_2k

2013_02_10_9999_1k

A szállásunk alatt van a China Town étterem. Ne tévesszen meg a külcsín, ez a kajálda kifejezetten jó volt, szerettük. Ha Aurangabadba visz az utad, próbáld ki. Egyébként, amerre mi jártunk mindenhol lehetett kínait kapni, főleg szecsuánit. Vagy mindegy, csak jó sok csili legyen benne. Mindig, mindenben. Na jó, szinte.

Aurangabad_India

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *